A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emésztõenzimeknek ellenállnak és serkentik a bélflórában lévõ hasznos baktériumok szaporodását. A leggyakrabban elõforduló prebiotikumok az oligoszacharicdok. Ezek közül is a legkiemelkedõbb hatásúak az inulin, laktulóz, fructo- oligoszacharida és a galacto-oligoszacharida. Ezek a vegyületek természetben a borsóban, babban, fokhagymában, hagymában, articsókában stb. találhatók meg.

 A prebiotikumok kedvezõ hatása elsõsorban a probiotikumok szaporodásának fokozásában van. Ezzel párhuzamosan gátolja a káros baktériumok megtapadását a bélben. Emellett elõsegíti egyes ásványi anyagok: kalcium, magnézium, cink, vas felszívódását. E hatás a prebiotikumok három funkciójával magyarázható: elõször is a prebiotikumok képesek megkötni ezeket az ionokat, megakadályozva komplexképzésüket így azokat felszívható formában szállítják a bélbe. Másrészt a bélben történõ fermentációja során a pH-t csökkentve növeli az ionizált forma koncentrációját. Harmadrészt pedig ozmotikus hatásuknál fogva vizet szív vissza a bélbe, így több ion oldódik és szívódik vissza a bélbõl.